Évek óta konfliktust jelent Kanadában az óriási mennyiségben elérhető olajhomok kitermelés, mely politikai és gazdasági szempontból indokolt volna, ugyanakkor ellentmond a környezetvédelmi és rekonstrukciós irányelveknek. A kormány, az aktivisták, a szakemberek és a befektetők továbbra sem találják a közös platformot arra vonatkozóan, hogyan csökkentsék az erdőirtások számát miközben a fekete aranyt bányásszák. Goerge Hoberg, a The Resistance Dilemma című könyvében (Az ellenállás dilemmája) azt vizsgálja, hogy az új fosszilis tüzelőanyag-infrastruktúrák blokkolása milyen hatást gyakorolhat a megújuló energiára való áttérésre.
Évek óta húzódó konfliktus: úgy tűnik csak a drasztikus módszerek vezethetnek célra
Kanada a világ harmadik legnagyobb olajtartalékával rendelkező állam. A Sziklás-hegység keleti tövében található Alberta államban óriási mennyiségű, összesen 140 ezer négyzetkilométeren található olajhomok. A kora kréta időszaki homokból létrejött olaj bányászatnak 1967 óta esnek áldozatul a fenyőerdők. Összesen 140 ezer négyzetkilométeren található olajhomok. A Föld olajtartalékának 10 százalékát az albertai üledékek tárolják. Két ezer milliárd hordó olajról van szó, amelynek kevesebb mint 10 százalékát lehet a jelenleg ismert technológiával hasznosítani.
Az olajkitermelési konfliktushoz hozzájáruló tényezők egyike volt, hogy az olajipari vállalatok kötelezettséget vállaltak a tajga rekultivációjára, mely ígéretnek hosszú éveken át semmilyen előre mozdulása nem látszódott. Tovább gerjesztette a helyzetet az a korábban történt bejelentés, melyet a kanadai kormány tett, miszerint több milliárd dollárt költene egy csővezeték projektre, amely az Albertában bányászott olajat Vancouver kikötőjén keresztül eljuttatná a világpiacra. A bejelentés hatására, amely presztízs veszteshez vezethetett volna, sok nagy vállalat, mint a Shell elkezdte eladni olajhomok érdekeltségeit.
Az ellenállás dilemmája
A szerző, George Hoberg a The Resistance Dilemma: Place-Based Movements and the Climate Crisis című könyvében azt vizsgálja, hogyan vált politikai erővé az új fosszilis tüzelőanyag-infrastruktúrával szembeni szervezett ellenállás, és hogyan befolyásolhatja ez a megújuló energiára való átállást.
Hoberg azzal érvel, hogy
Ez az ellenállási stratégia csökkentette az olajhomok termelését és kibocsátását, és végül arra kényszerítette a kanadai kormányt, hogy erőteljesebb éghajlati politikát fogadjon el.
A könyv négy esettanulmánnyal illusztrálja az érvelést a vezetékellenes kampányokról: Keystone XL, a legismertebb ilyen mozgalom, amely elsőként használta az infrastruktúra-ellenállást fő stratégiájaként; Northern Gateway csővezeték; a Trans Mountain bővítési projekt; és az Energy East csővezeték.
Miközben az éghajlati mozgalom stratégiai elmozdulása az új fosszilis tüzelőanyag-infrastruktúra megakadályozására összpontosítva megkönnyítheti a tiszta energiára való átállást, akaratlanul is azt kockáztatja, hogy "ellenállási dilemmát" hoz létre azáltal, hogy legitimálja a helyalapú ellenállást, amelyet aztán a szükséges tiszta energiainfrastruktúra meghiúsítására lehet mozgósítani. A könyv számos konfliktust megvizsgál a megújuló energiaforrások infrastruktúrájával kapcsolatban Kanadában és az Egyesült Államokban, mint a tengeri szélerőművek, a nagyfeszültségű távvezetékek, vagy a vízerőművek és a koncentrált naperőművek.
Hoberg kiemeli, hogy
Intézményeink azonban történelmileg nem voltak hatékonyak a hatások minimalizálására irányuló helyi törekvések és a szükséges infrastruktúra létrehozásához fűződő szélesebb körű közérdek közötti feszültségek feloldásában.
Úgy véli, hogy
A szerző könyvében továbbá javaslatokat tesz a folyamatválság kezelésére és a megújuló energiával szembeni helyi ellenállás hatásának csökkentésére.
(fotó: Unsplash/Galen Crout)
Novemberben az ipari termelés 2,9 százalékkal csökkent az előző évhez képest, és havi szinten is 1,6 százalékos visszaesést mutatott. A lassulás fő oka a gyenge külső kereslet, miközben a belső fogyasztás is csak fokozatosan élénkül. Az építőipari projektek és az új nagyberuházások azonban hamarosan lendületet adhatnak az iparnak.
A részletekről Dr. Bujtás Tibort, az atomerőmű sugár- és környezetvédelmi főosztályvezetőjét kérdeztük.
Rés az ellenzéki pajzson. Petri Lukács Ádám írása.
Fővárosunkban teázott a klímaaktivista.
A Budapesti Nyilatkozat megvalósítása talán az EU számára is jó alkalmat teremt, hogy újragondolja a zöld átállás programját.
Nyilvánosan is védelmébe vette Elon Muskot az olasz miniszterelnök.
„Túl kell jutnunk ezen a háborún” – hangsúlyozta Donald Trump.
